Tudomány, hírek, Semmelweis Egyetem > Alapkutatás > Anatómia > Jó arc vagy! De tudod, mi van mögötte?

2012. október 03. 10:30 Jó arc vagy! De tudod, mi van mögötte?

Rajz: Patrick J. Lynch

„A gyógyítás anatómia nélkül hasonlít a vakondok munkájához, aki sötétben dolgozik, és tevékenységét földhányások jelzik.” – ezzel az idézettel, és egy megragadóan gyakorlatias előadással kívánta szemléltetni Dr. Gerber Gábor, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, mennyire létfontosságú az emberi szervezet ismerete a megfelelő orvosi munkához. Azonban nem csupán zord kötelesség ennek a tudásanyagnak az elsajátítása, hanem kis magyarázattal, szemléltetéssel és az összefüggések megvilágításával kifejezetten érdekessé, szórakoztatóvá válik a tanulás.

A kifogástalan állapotban maradt intézeti épület a Nyugati pályaudvar stílusát, és egyúttal Gustave Eiffel francia építőmérnök munkásságát idézi. Tiszteletre méltó életkora azonban mit sem von le az intézmény modernitásából, többek között friss szemléltetőeszközökben sincs hiány, segítségükkel a csípős formalinszag kellemetlenségei nélkül, élőben kísérhették figyelemmel az érdeklődők a bonctermi preparátumok bemutatását szeptember 28-án este, a Kutatók Éjszakája keretein belül.

Arcunk felületes rétegei

Az talán mindenki számára világos, hogy arcunkat legkívül bőr - pontosabban hám és kötőszövet - borítja. De mi rejtőzik alattuk? Az arc legfontosabb erei (artériák és vénák) és idegei oszlanak itt milliónyi apró ágacskára, szövevényes hálót alkotva. Gondoltuk volna, hogy ha az arc legfontosabb vénájába valamilyen okból kifolyólag baktériumok törnek be, a véráramon keresztül a szemüregbe, vagy akár a koponyaűrbe jutva súlyos szem- vagy központi idegrendszeri gyulladást okozhatnak? És hogy ezek a betolakodó kórokozók akár egy „ártatlan” gyulladt fogból is származhatnak?

Vajon mi teszi lehetővé, hogy finom mimikával fejezhessük ki érzelmeinket? És mi az összefüggés a fogkő és a VII-es agyidegünk között? A válasz nem is olyan bonyolult. Az említett kifinomult non-verbális jelek a mimikai izmok és az arcidegünk (VII-es agyideg) összehangolt munkájából adódnak. Az arcidegünk pedig a fültőmirigyünk (legnagyobb nyálmirigy, beszédes nevéből jól következik, hogy a fülkagylónk tövénél helyezkedik el) belsejében ágazik öt felé. Fogkövet pedig leggyakrabban a felső őrlő- és alsó metszőfogakon fedezhetünk fel, mert a szájüregben ide nyílnak a nyálmirigyek (többek között a fültőmirigy is), és a bennük képződő nyál elősegíti a fogakon a plakkok kialakulását.

Az orrüreg titkai

Orrüregünk legfontosabb képletei az orrkagylók (összesen három pár), melyek csillószőrős hengerhámmal fedett csontlemezek. Feladatuk a felületnövelés, melynek segítségével nagyobb hatékonysággal párásodik és melegszik a beszívott levegőt, valamint a csillószőrök is több káros anyag kiszűrésére lesznek képesek. Az orrkagylók tövénél nyílnak a különböző orrmelléküregek kivezető nyílásai. Alul található a könnycsatorna nyílása, ez magyarázza a könnyezéssel egyidejű orrcsorgást. Középen találjuk az arcüreg bejáratát, ahova akár egy jól megtermett foggyökér is betörhet, gyulladást előidézve ezzel, amit sokszor csak sebészileg lehet megoldani, a felhalmozódott váladék nehezített kiürülése miatt.

Felül pedig a homloküreg közlekedik az orrjárattal, amelyben ha kórokozók telepednek meg, súlyos, szemre vagy koponyába terjedő gyulladás is kialakulhat, hiszen az üreg falát alkotó csont igen vékony, könnyen áttörhető. Az orrkagylókon kívül a csontos orrsövény szűkíti tovább az orrüreget, ez a kicsiny tér normális, egészséges esetben jól szellőzik, átjárható. Ha azonban valamilyen okból kifolyólag (pl. megfázás, allergia) a nyálkahártya megduzzad, ez az egyébként is keskeny rés még jobban beszűkül, és az orrunk eldugul.

Hogyan épül fel a garat?

A garat légző- és emésztőrendszerünk bejárata, a légcső és a nyelőcső kiindulópontja. Itt találhatók továbbá a mandulák (összesen 6 darab, 2 páros és két páratlan), melyek a hám alatti nyiroksejtek tömegeként definiálhatók, és együttesen védelmi zónát alkotnak a külső kórokozókkal szemben. A fülkürt (mely közvetlenül a középfülbe vezet) is ebbe a térségbe nyílik, a garat hátsó-oldalsó falán, a külső és a belső légnyomás kiegyenlítése végett. Az érzékelt túlnyomás esetén a garatemelő izmok megnyújtása miatt a levegő szabadon lesz képes áramlani a nagyobb nyomású terület felől a kisebb felé.

Pár szóban a gégéről

Egyik legfontosabb eleme a gégefedő porc, mely lehetővé teszi, hogy a nyelés és a légzés folyamata elválasztódjon egymástól. Nem lenne szerencsés ugyanis, ha egy falatot gyomor felé haladása közben a belégzéskor keletkező légáramlat a nyelőcső helyett a légcsőbe terelne. Ez súlyos félrenyeléshez, és a bejutott idegen anyagok miatt akár tüdőgyulladáshoz is vezethetne. Mégis, akkor hogyan lehetséges az, hogy egy csecsemő képes egyszerre levegőt venni és szopni? Ha vetünk egy pillantást egy csöppség garatjára és gégéjére, láthatjuk, hogy a felnőttekhez képest igen eltérő arányok uralkodnak. Az ő esetükben a lágy szájpad és a gégefedő olyan közel kerül egymáshoz, hogy összefekszik, így szabad útja marad a belélegzett levegőnek, míg a tápláléknak is marad tere, hogy a gégefedő mentén, két oldalt a nyelőcsőbe lecsoroghasson.

A fent említett érdekességek természetesen csak a jéghegy csúcsa az összes kapcsolódó tudáshoz képest, mégis jól példázzák, mennyi izgalmas részletet rejt az emberi test. Ha pedig mindezen tudást még képesek vagyunk a gyakorlatba is átültetni és felhasználni, az már igazán a legjobb, ami történhet.

Antalfi Réka
NilNocere.hu

Címkék: Orrmelléküreg, Garat, Ideg, Arc, Kutatók éjszakája, Gége

Megosztás