2012. január 28. 10:12 Asztma és terhesség: bonyolult kölcsönhatás

Nemzetközi és hazai adatok alapján a terhes nők 3,7-8,4 százaléka szenved asztmában. Ennek jelentősége óriási, hiszen a terhesség sok esetben súlyosbítja az alapbetegséget: az asztma akut fellángolásához vezethet. Az emiatt szükséges kórházi kezelés, a krónikus, nagy dózisú szteroidhasználat terhességi anyagcsere- és vérnyomásproblémákat okozhat, a magzati növekedés elmaradása észlelhető; a gyakoribb koraszülés, császármetszés a gyermekek életkilátásait rontja. A terhesség során bekövetkező immunológiai változások napjainkban is a kutatások középpontjában állnak, az eredmények segítenek a betegek optimális kezelésében, ezáltal az anyai és magzati kockázatok csökkentésében. A 2010 decemberében a Respiratory Medicine c. folyóiratban megjelent tanulmányban a Semmelweis Egyetem és a Kaiser Permanente Orvosi Központ munkatársai foglalták össze kutatási eredményeiket a terhesség és az asztma kölcsönhatásáról.

Az asztma immunológiai és klinikai hatása a terhesség kimenetelére

A terhesség során az immunrendszer élettanilag ún. immuntoleráns állapotba kerül, mely hasonló a szervátültetések során mesterségesen kialakított immunválasz-csökkentéshez. Ez szükséges ahhoz, hogy az apától származó fehérjéket (antigéneket) öröklő magzatot ne idegenként ismerje fel az anyai szervezet, mely a magzat elhalásához, abortuszhoz vezetne. A többféle speciális, egymás hatását többszörösen befolyásoló immunsejt száma nagyon pontosan szabályozott: ez teszi lehetővé a magzat megfelelő fejlődését úgy, hogy az immunrendszer az egyéb feladatait – mint például a fertőzések elleni védelem – kielégítően elláthassa.

Az asztma kialakulása során speciális immunsejtek gyulladást okoznak a beteg hörgőiben, mely simaizomgörcsöt, légúti akadályt és esetenként szövettani átépülést okoz – olvasható a tanulmányban. Ez az immunreakció megzavarja a terhesség során kialakult kényes egyensúlyt, mely a magzat fejlődését károsítja, akár vetélést is okozhat. A kutatás során sikerült azonosítani olyan speciális immunsejteket – ezek regulátor T sejtek-, melyek rosszul vagy nem kezelt asztmás terhesekben mért magasabb szintje egyértelműen magzati retardációt okozott. A légutakba juttatott inhalációs szteroiddal kezelt terhes nők vérében ezen sejtek száma megegyezett a nem asztmás várandósok sejtszámával.

Nem minden várandós asztmás beteg állapota romlik

Nagyszámú beteganyagon végzett vizsgálatok alapján a várandós asztmások harmada számolt be állapota romlásáról, ugyanennyi beteg állapota nem változott, míg egyharmaduknál javulást észleltek. Egyértelmű az összefüggés a terhességet megelőző állapot súlyossága és a tünetek alakulása között: a súlyosabb állapotban lévő betegek állapotát a terhesség tovább rontja. A születendő gyermek sorsát leginkább a terhesség alatt jelentkező szimptómák határozzák meg: a súlyosabb állapotban lévő asztmások gyermekeinél gyakoribb a szövődmények kialakulása. Dr. Tamási Lilla és munkatársai szerint súlyosabb klinikai tünetek és elmaradt magzati súlyfejlődés várható leány magzatokkal várandós édesanyáknál. Ismert ezen kívül, hogy a túlsúlyos terhesekben nagyobb az asztma fellángolásának valószínűsége, mely tovább emeli a túlsúlyosoknál eleve emelkedett komplikációk – terhességi cukorbetegég, magas vérnyomás, eklampszia – számát.

Csökkentsük minimálisra a kockázatot

Fontos, hogy az asztmás nők tisztában legyenek a betegségükkel, így egy jól kezelt állapotban, lehetőleg tervezett időben történt fogantatással a szövődmények kockázata minimálisra csökkenthető. A várandósság alatt a légutakba juttatott gyógyszerek használata a legbiztonságosabb, lényeges a belégzőeszközök helyes használata. Igen fontos a rendszeres orvosi vizit és az utasítások pontos betartása – hívja fel a figyelmet a szerző –, emellett a dohányzás elhagyása, az allergének és egyéb irritáló anyagok elkerülése. Kívánatos lenne, hogy minden beteg kezében legyen egy részletes kezelési terv, mely állapotromlás esetén segít a beteg kezelésében, tartalmazza a sürgős esetben használatos gyógyszerek adagolását, a fontos telefonszámokat. A fenti szabályok betartása, a szülész, a tüdőgyógyász, a háziorvos és a beteg rendszeres kommunikációja mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a jól kezelt asztmás betegek terhességénél ne kelljen emelkedett rizikóval számolni.