2012. június 27. 10:30 Stressz várandósság alatt

A depressziós és szorongásos kórképek a leggyakrabban előforduló pszichiátriai megbetegedések a terhesség során és közvetlenül utána, a szoptatás alatt. Nemzetközi adatok szerint a szülés előtti depresszió 7-17%-ban fordul elő és a várandós nők kb. 10%-a szenved különböző szorongásos rendellenességekben. Egy tanulmány szerint a magyar nők 17,9%-a mutat depressziós jeleket terhessége alatt, és 1%-uk mindeközben súlyos szorongástól is szenved. Számtalan nemzetközi tanulmány adati azt mutatják, hogy a terhesség alatti depresszió és szorongás megnöveli a terhességi és szülés körüli szövődmények kockázatát.

Depresszió-skála és újszülött-értékek

A Pécsi és Debreceni valamint a Semmelweis Egyetem munkatársai 2008 és 2009 februárja között 261 édesanya és gyermekeinek adatait elemezték Szombathelyen. Az édesanyák 15 és 44 év közöttiek voltak, több mint a felük házas és középfokú vagy magasabb iskolai végzettségű. A Beck Depresszió Kérdőív rövidített magyar változatát terhességük korai szakaszában töltötték ki, úgy mint a Spielberger Szorongásbecslő Tesztet és a Rosenberg Önértékeléses Skálát.

Ezek olyan nemzetközileg elfogadott kérdésekkel és pontrendszerekkel dolgoznak, melyekkel objektívan fel lehet mérni a vizsgálni kívánt jellemzőket. A gyermekek paraméterei közül születési súlyukra, testhosszukra, a terhesség időtartamára, mellkaskörfogatukra és az 1 és 5 perces Apgar értékeikre voltak kíváncsiak a kutatók, ez utóbbi az újszülöttek légzését, szívműködését, izomtónusát, bőrszínét és reflexeit vizsgáló pontrendszer.

Az anya önértékelése, iskolázottsága és társadalmi helyzete a fontos

A depresszió, a szorongás, az egészségvédelem, vagy más néven az ún. „egészségmagatartás” és az újszülöttek paraméterei között nincs egyértelműen kimutatható, szoros összefüggés. Viszont a jobb önértékelésű anyák fiainak súlya és hossza, lányainak hossza nagyobb értékeket mutatott. Az anyák iskolázottságával együtt változott a fiúk születéskori hossza és mellkaskörfogata, valamint a terhesség időtartama, míg ugyanez a lányok születéskori hosszára volt pozitív hatással. Esetükben inkább édesanyjuk társadalmi-gazdasági helyzete volt a fontos, ami születési súlyukat és a várandósság idejét növelte, viszont az, ha édesanyjuk csak élettársi kapcsolatban volt, negatívan hatott születési súlyukra és mellkasuk körfogatára. A korábbi művi vetélésnek negatív hatása volt a fiúk születési súlyára.

A nemek közötti különbség arra utalhat, hogy a fiúk és a lányok méhen belüli fejlődési némileg másképp zajlik. Korábbi tanulmányok arra is rámutattak, hogy a depresszió növeli a spontán vetélés és koraszülés, valamint az alacsony születéskori súly esélyét. A jobb önértékelés valószínűleg azért nyújt védelmet, mert a magabiztosabb nőkben az őket ért viszontagságokra, külső tényezőkre nem indulnak be olyan heves védekezőreakciók (kimutathatóan kevésbé nő meg a pulzuszámuk, a stresszhormonjaik szintje stb.)

Nagyobb önbizalom, kisebb stresszreakció

A krónikus stressz két úton hat: egyrészt direkt hatása révén endokrin és élettani változásokat okoz, másrészt indirekt úton növeli az életmódbeli, olyan negatív változások esélyét, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-használat és az egészségüggyel való együtt nem működés. Az alacsonyabb önértékelésűek kevésbé hisznek az egészségügyi ellátás elérhetőségében illetve az egészségük javítására irányuló beavatkozások hatékonyságában. Például nagyon fontos lenne a terhesség és szoptatás alatti vitamin- és folsavfogyasztás, a kisebb önbizalmú anyák közül mégis kevesebben fordítanak erre kellő figyelmet.

„Az anyák alacsonyabb önértékelése nagyobb anyai stresszel jár, ami élettani változásokon keresztül gátolhatja a magzati növekedést” – foglalják össze megfigyeléseiket a kutatók, akik remélik, hogy újszerű megközelítésük segíti majd a jövőben a várandós édesanyák helyzetét.

Horváth Lilla

Az eredeti cikk itt olvasható: European Journal of Obstetrics & Gynecology and Reproductive Biology 154 (2011) 45–50 Bödecs et al. Effects of depression, anxiety, self-esteem, and health behaviour on neonatal outcomes in a population-based Hungarian sample