2012. június 30. 10:30 Gyengülhet a koraszülöttek színlátása

A koraszülötteknél gyakoribbak a szembetegségek, mint időre született társaiknál. Ilyen például a koraszülött retinopátia, ami az ideghártya kóros erezettségéből adódik. Nem megfelelő magzati érettség esetén az ideghártya fejletlen és erezettsége nem teljes, ezért az oxigénellátás változására a normálistól eltérően reagál. A koraszülötteknél ezért kóros érképződés alakulhat ki, ami látáscsökkenést vagy súlyos esetben vakságot okozhat.

Az elektroretinográfia módszere

Az ideghártya vagy retina állapotát elektroretinográfiával (ERG) vizsgálják. Fényinger hatására keletkező elektromos jelekből az EKG-hoz hasonló görbe rajzolódik, segítségével megállapítható a retina sejtjeinek károsodása. A módszer nem fájdalmas, így kisgyerekeken is elvégezhető. Ezt a módszert alkalmazták a klinika munkatársai a vizsgálatokban részt vevő 7 és 14 év közötti gyermekek esetében is. A kutatás célja a koraszülött és egészséges gyermekek színlátása közötti eltérések kimutatása volt.

Az újszülött retinopátia súlyossági fokai

A vizsgálati csoportban különböző súlyosságú koraszülött retinopátián áteső gyermekek voltak. A betegségnek különböző stádiumai vannak a maradandó károsodás mértékétől függően. Az 1-2. stádiumban spontán visszafejlődik a betegség, és nem marad vissza károsodás. A 3. stádium akár vaksághoz is vezethet, leggyakrabban lézeres kezelést igényel. A 4-5. stádiumot elérő betegség nagyon gyenge látással vagy vaksággal végződik, műtéti beavatkozás nem javasolt. A korán született gyermekek 1, 2 vagy 3-as stádiumú neuropátiában szenvedtek vagy a betegség nem volt kimutatható náluk újszülött korban. A kontroll csoportot egészséges gyermekek alkották.

A koraszülöttség zavart okozhat a sejtek működésében

Az eredmények szerint szignifikáns eltérés csupán az egészséges és 3-as stádiumú retinopátián átesett gyermekek ERG-je között volt. Ennek oka lehet a súlyos koraszülött retinopátia okozta sejtpusztulás. Másrészt a korai születés felborítja az ideghártya normális fejlődését, ennek következében zavar következhet be a sejtek működésében. Eddigi vizsgálatok szerint a retinopátia nem okozza a színlátásért felelős csapok pusztulását, így valószínűleg a sejtműködés zavara az eltérés oka. A látásért felelős fotoreceptorok az ideghártya alkotói, éretlen állapotban rendkívül érzékenyek a retina oxigénszintjének változásaira. A feltevést alátámasztja, hogy a csapok gyengülése nem a retinopátia vagy a lézeres kezelés súlyosságával arányos, hanem a születési érettséggel és súllyal. A csapok működésében csak enyhe eltérést tapasztaltak, ennek magyarázat lehet, hogy a csapok korábban érnek, így a koraszülötteknél is fejlettek. Ezenkívül a csapok jobban alkalmazkodnak az oxigénhiányos állapotokhoz, mint a fehér-fekete árnyalatok érzékeléséért felelős pálcikák.

Nem sikerült elkülöníteni a három csapsejtet

A vizsgálatban az általános színlátáson kívül a kék szín érzékeléséért felelős csapok működését külön vizsgálták, a szemet borostyánsárga hátterű kék fénnyel világították meg. Az elkülönítés alapja a tény, hogy a kék színt detektáló csapok hamarabb fejlődnek ki, mint a vörös és zöld fényt detektálók. Ezért kék szín vizsgálata esetén normális lesz az egyszínű ERG a mindhárom színre kiterjedő vizsgálat esetén eltérést mutató gyerekeknél is. A magyar kutatás nem mutatott különbséget a kétféle ERG között, ezért feltételezhetően itthon nem sikerült elkülöníteni a három csapsejtet.

Kébel Nóra
NilNocere.hu

Az eredeti közlemény itt olvasható: Ecsedy et al: Cone function in children with a history of preterm birth. Doc Ophthalmol (2011) 122:141–148