2012. július 03. 10:30 Folsav pótlás cukorbeteg anyák újszülöttjeiben

A cukorbetegségnek három nagy csoportját különíthetjük el: az 1-es típusú (inzulin-függő, avagy fiatalkori), a 2-es típusú (nem inzulin-függő, időskori), illetve a terhességi diabéteszt. A cukorbetegség korábban említett fejlődési rendellenességeket kiváltó hatása az 1-es típus jellemzője, így a vizsgálatban is csak az 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegek adatait vették alapul. A terhességi diabéteszes kismamákat (akiknél definíciószerűen a terhesség alatt jelentkezett először cukorbetegség) nem vették be a kutatásba.

A Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kutatóinak korábbi vizsgálata szerint az 1-es típusú cukorbetegség másfélszeres kockázatot jelent a magzati fejlődési rendellenességek kialakulására. Ez már egy csökkent érték a korábbi felmérésekhez képest (4-szeres, 8-szoros kockázat), amely a hazai terhesgondozás fejlődését mutatja.

A vizsgálat menete, részletei

A kutatás során négy csoport adatait értékelték ki. A résztvevőket kettéosztották: „eset” csoportra, ahogy megjelent valamilyen fejlődési rendellenesség, illetve kontroll csoportra, amely összehasonlítási alapként szolgál, és amelyben egészséges újszülöttek voltak. Mindkét csoporton belül elkülönítették a diabéteszes illetve egészséges kismamákat. Ezen csoportokban vizsgálták és hasonlították össze a folsavszedési szokásokat.

A kiértékelést széleskörű adatgyűjtés előzte meg. Elemezték a terhességi naplókat (amiben szerepelt a vércukorszint folyamatos ellenőrzése is), zárójelentéseket; kérdőíveket töltettek ki a szedett gyógyszerekről, társuló betegségekről. A vizsgálatot befolyásoló tényezők kiszűrése érdekében az eset illetve kontroll csoport tagjainál egyeztették a nemet, születési hetet, a szülők lakóhelyét kerületek szerint. Ezen kívül egyéb befolyásoló tényezők is értékelésre kerültek, mint a korábbi terhességek száma, az anya kora, kapcsolati-, munka-, illetve társadalmi-gazdasági státusza.

Az eredmények

Az adatok kiértékelése alátámasztotta a megállapítást, hogy a diabéteszben szenvedő anyák gyermekeinek összességében nagyobb kockázatuk van fejlődési rendellenesség előfordulására. Jelen vizsgálatban ez főként a vese rendellenességeiben, a húgyutak elzáródásos abnormalitásában, a keringési rendszer eltéréseiben, illetve a többszörös fejlődési rendellenességekben nyilvánult meg. Ez utóbbi kettő kockázata magas maradt a folsavat szedők közt is, azonban mindent egybe véve a folsavat nem szedők közt emelkedett rizikót lehetett megállapítani. Azoknál a kismamáknál, akik folsavat szedtek, egyáltalán nem jelentkezett velőcső záródási rendellenesség, illetve vesefejlődési abnormalitás.

Arra vonatkozólag, hogy a folsavszedés ideje mennyiben befolyásolja az abnormalitások megjelenését, az eredmények kétségesek. A fejlődési rendellenességek kialakulásában a második, illetve harmadik terhességi hónap kritikus időszaknak számít. Elkülönítették azokat az eseteket ahol a folsavszedés már magába foglalja ezt az időszakot, és ahol a pótlás csak ez után kezdődött. A várttal ellentétben azonban az adatok nem tükröznek összefüggést, nem látszik jelentős különbség a két csoport között. Összességében elmondható, hogy a folsav jótékony hatása nyilvánvaló, de továbbra sem megmagyarázott. Sok kiaknázatlan lehetőséget hordoz magában. Fontos lenne, hogy lehetséges pozitív hatásai további vizsgálódás tárgyát képezzék, hisz ez által még tovább fejlődhetne a várandósok, és főként ezen belül a cukorbetegek terhesgondozása.

Horváth Zsófia
NilNocere.hu

Az eredeti közlemény itt olvasható: Bánhidy et al: Is there a reduction of congenital abnormalities in the offspring of diabetic pregnant women after folic acid supplementation? A population-based case-control study. Congenital Anomalies 2011; 51, 80–86