Tudomány, hírek, Semmelweis Egyetem > Kiemelt cikkek > Állatról emberre terjedő betegségek

2012. november 04. 16:00 Állatról emberre terjedő betegségek

Ritkán gondolunk bele, hogy a világban velünk élő két- és négylábú társaink (legyen szó akár vad- vagy haszonállatról, esetleg házi kedvencről) néha igen komoly egészségügyi veszélynek is kitehetnek minket. Az általuk okozott betegségekre legtöbbször még a szakember sem gondol: a nyugati országokban a huszadik század végére jelentősen lecsökkent a fertőzéses megbetegedések száma a javuló higiénés körülményeknek és a védőoltásoknak köszönhetően.

 

 

Nem alhatunk azonban nyugodtan, az állatokról emberre közvetlenül vagy közvetetten terjedő betegségek továbbra is jelen vannak Földünkön, sőt, akár újult erővel támadhatnak is a jövőben.

A klímaváltozás és a globalizáció kevéssé ismert hatása

A fejlett országokban jelenleg az olyan krónikus betegségek, mint a daganatok, cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek és allergiák állnak az egészségügy érdeklődésének középpontjában, amelyekért az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás és környezetszennyezés tehetők felelőssé. Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szakértői szerint azonban fel kell készülnünk arra is, hogy a globális felmelegedés, valamint a megváltozott földművelési szokások miatt a jövőben egyre több járvány fog kitörni, mivel mindez jelentős változásokat okoz az ökoszisztémában.

A klímaváltozás és a környezeti rombolás hatására az emberiség most közvetlenebb kapcsolatba került az állatokkal, mint valaha, gondoljunk csak a vadállatok egyre beszűkülő biológiai életterére vagy éppen az elképesztő módon iparosított haszonállat-gazdálkodásra. Az urbanizáció során az emberek a korábban fejletlen területekre költözve szorosabb kapcsolatba kerültek az ott élő állatokkal, a globalizáció pedig lehetővé tette a betegségek gyorsabb és szélesebb körű elterjedését. Manapság a tengerentúli repülőjáratoknak köszönhetően egy-egy betegség szinte napok alatt elterjedhet akár több kontinensen is.

Korunk emberről állatra terjedő fertőzései

Az állatról emberre terjedő fertőző betegségeket, úgynevezett zoonózisokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: azokra, amelyek nem terjednek tovább emberről emberre és olyanokra, amelyek igen. Az első csoportba sorolható például a Lyme-kór, a másodikba a ma már szerencsére ritka pestis. Ezen felül léteznek olyan kórokozók, amelyek eredetileg állatok közt cirkuláltak, de mára már emberről emberre is terjednek, ide sorolható például a H1N1 is.

Az állatokról emberre átterjedő, később önálló humán kórokozók klasszikus példája a HIV vírus, amely az AIDS-világjárványt okozza. Jelen ismereteink szerint a vírus a múlt évszázadban került át a csimpánzokból az emberbe és eddig világszerte több, mint 25 millió ember halálát okozta. Emellett valószínűleg mindenki emlékszik a néhány éve lezajlott madárinfluenza esetekre, ahol szárnyas állatokból indult ki.

1940 óta több, mint 300 új fertőző betegséget azonosítottak, ezek 60 százaléka az állatokról terjed az emberekre. Ezek közül a betegségek közül 70 százalék a vadállatokkal történő érintkezés útján terjed. A szakértők szerint ebben az évszázadban további új állatról emberre terjedő betegségeket fognak meghatározni. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO csak az elmúlt két évtizedben legalább 45 új, állatról emberre terjedő betegségről kapott jelentést és a jóslatok szerint ez a szám az elkövetkezendő években egyre nőni fog.

A Lyme-kórtól a maláriáig – itthon is

Dr. Montira Pongsiri, az EPA környezetegészségtan-kutató szakembere nemrégiben munkatársaival összesen öt, állatok által terjesztett betegséget vizsgált: a maláriát, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, az egerek és patkányok közvetítésével terjedő hantavírus-fertőzést, a szúnyogok terjesztette nyugat-nílusi lázat és az édesvízi csigák közvetítette fertőzést, a schistosomiázist. A Bioscience magazinban megjelent tanulmányban foglaltak szerint mindegyik betegség gyakorisága nőtt, amelynek oka egyértelműen a környezetváltozásban keresendő. A zoonózisok jelentőségét az adja, hogy sokszor igen súlyos megbetegedést okoznak, főleg, ha nem ismerik fel őket, nem gondolnak rá.

Hazai viszonyokban gondolkodva a Lyme-kórt emelhető ki gyakorisága, és kezeletlen esetben súlyos lefolyása miatt. Bár kicsi az esélye, de egyáltalán nem kizárt, hogy a klímaváltozás valamint a globalizációval járó elképesztő mértékű áruszállítás és személyforgalom hatására hazánkban is előfordulnak spontán maláriás esetek. A múlt század ötvenes éveiben a mocsárlecsapolások előtt volt malária itthon is, a betegséget terjesztő szúnyog megél nálunk is, csak jelenleg nincs bennük kórokozó.

Címkék: Állati eredetű, Malária, Klíma, lyme-betegség

Megosztás

Ha hozzá kíván szólni a témához, először be kell jelentkeznie!