Tudomány, hírek, Semmelweis Egyetem > Kiemelt cikkek > A kéztőalagút szindrómáról

2012. november 11. 16:00 A kéztőalagút szindrómáról

Talán a számítógépek (és az internet) gyakoribb használata, talán más miatt, de mintha egyre többször jelentkeznének betegek az ideggyógyász illetve ortopédiai rendeléseken azzal, hogy nekik bizony kéztő alagút szindrómájuk van. Mivel a szindróma tünetei elég jellegzetesek, sokszor igazuk is van – pár gondolatot talán megér a betegség összefoglalása.

Kezdjük talán azzal, hogy kéztő alagútja (angolosoknak: carpal tunnel, latinosoknak: canalis carpi) mindenkinek van: az alkar és a kéz között, azaz a csuklónál az anatómiai képletek (az ujjakat mozgató izmok inai illetve a medianus nevű ideg) a kéztőcsontok és a haránt csuklószalag által határolt csatornában futnak. Önmagában persze ez még nem okoz problémákat, így kéztőalagút szindrómáról is csak akkor beszélünk, ha jellegzetes tünetek kapcsolódnak a területhez. Alagút-szindróma testszerte bárhol kialakulhat, ahol az idegek csontok-szalagok között futnak és valamilyen okból folyamatos nyomás alá kerülnek. Az is igaz viszont, hogy az alagút-szindrómák legalább 50%-a – ha nem több - a kéztőre lokalizálódik.

Jellegzetes tünetek, ritka a fájdalom

„Zsibbad a kezem”, „bizseregnek az ujjaim”, „már a cipőfűzőt megkötni is nehezemre esik a kezem zsibbadása miatt” - tipikus mondatok, mellyel a betegek leírják panaszaikat. Valóban: a tankönyvek szerint is a kéztő alagút-szindróma (compressio nervi mediani in regio canalis carpi) leggyakoribb tünete az hüvelyk, a mutatóujj és a középső ujj zsibbadtsága, amely sokszor éjjel, alvás közben, tehát nyugalmi állapotban jelentkezik, de előfordulhat, hogy a mindennapi tevékenységek közben (pl. telefonálás, autóvezetés) észlelik.

Elhanyagolt esetben előfordulhat karakteres fájdalom is, ami jelentkezhet a csukló fölött, illetve tulajdonképpen a felső végtag bármely részén. Előfordulhat az is, hogy az ujjakat mozgató izmok gyengülnek-sorvadnak. Azért ez utóbbiak nem jellemzőek: a betegek szerencsére legtöbbször hamar orvoshoz fordulnak, hiszen valóban igen bosszantó a kéz bizsergése.

A jelenség oka

Manapság szinte biztos, hogy a rossz csuklótartás a fő ok, amikor a túlságosan hátrafeszített kézfejjel magunk idézzük elő a medianus idegre ható nyomást. A rossz csuklópozíció a számítógépet naponta hosszú ideig használók sajátja, de kéztő-alagút szindrómát okozhat sérülés, reumás elváltozás, de akár daganat is. A kialakulás pontos folyamata még a legavatottabb szakértők előtt sem teljesen világos, de úgy tűnik, hogy összefüggésben van az erek tűrőképességének határával. Ellentétben a közhiedelemmel, nagyon kis szerepet játszik az íngyulladás. Ami viszont tény: a jelenség sokkal gyakrabban érinti a hölgyeket, mint a férfiakat, egyes szakértők szerint a carpalis alagút szindróma hétszer, mások szerint tízszer gyakoribb a gyengébb nemben.

Sokszor könnyen orvosolható

Enyhébb esetekben, illetve ha az elváltozást könnyen azonosíthatóan a rossz tartás okozza, mindenképpen meg kell próbálni ennek megváltoztatását (például áttenni a számítógépes egeret jobb kezünk alól a bal alá, vagy a csukló hátrafeszített helyzetén csökkenteni csuklóemelő párnával) esetleg kiegészítve az idegek regenerációját segítő B1 vitamin szedéssel. Ez persze időigényes megoldás. A tünetek enyhítésére lehetséges gyulladáscsökkentő gyógyszert szedni, illetve helyileg injekciót alkalmazni, valamint a csuklót kézmerevítőkkel nyugalomba helyezni, ez azonban az esetek többségében a betegek számára nem kivitelezhető.

Néha szükséges lehet a műtét

Azonnali és gyors eredményt (főleg súlyosabb esetben) csak a műtéttől várhatunk. A beavatkozást ambulánsan is el lehet végezni, a beavatkozás során a haránt csuklószalagot átvágják, így szabadítva fel a nyomás alól az ideget, így a panaszok gyorsan javulhatnak. Azokban az esetekben azonban, ahol az ideg leszorítása már a kéz izmainak sorvadását és az ideg károsodását is okozta, a műtét eredménye is gyengébb.

A műtéttől sok beteg megijed, pedig nem kellene. A Washingtoni Egyetem orvosai a neves Lancet c. lapban szeptemberben közzétett tanulmánya szerint amennyiben a kéztő-alagút szindrómához még nem járult az ideg károsodása (ez az esetek többségében így van), akkor a műtét kedvezőbb eredményeket hozhat. Vizsgálatuk során 49 műtéten átesett és 52 konzervatív módon kezelt páciens terápiás eredményeit elemezték. A műtéti csoport tagjainak közel fele (46%) számolt be tüneteinek legalább 30 százalékos javulásáról (az ún. kéztő-alagút szindróma értékelő skála alapján), míg ugyanez az arány a másik csoportban csak 27 százalékos volt.

A kéztő-alagút szindróma párja, a mobiltelefon-könyök

Egyre gyakoribb jelenség a mobiltelefon-könyök, orvosi nevén a cubital tunnel szindróma, amely az alkar bizsergésével és fájdalmával jár és a könyök belső oldalán elhaladó ulnáris ideg nyomása miatt alakul ki. Ennek leggyakoribb oka a túl sok telefonálás: ha mobilunkat folyamatosan a fülünkön tartjuk, a könyök folyamatosan be van hajlítva és így nyomást gyakorlunk az ulnáris idegre, és a kéztő-alagút szindrómához hasonló jelenség alakul ki.

Emellett cubital tunnel szindrómát okozhat még a behajlított könyökkel alvás, az íróasztalnál történő ülés, amennyiben a könyök derékszögnél nagyobb szögben hajlik be, illetve az ablaknak támasztott könyökkel hosszú ideig történő autóvezetés. Jó hír azonban, hogy a káros helyzet megváltoztatásával ez a betegség könnyebben regenerálódik, mint a kéztői alagút szindróma és kisebb számban válik szükségessé műtéti beavatkozás.

Címkék: Műtét, Ideg, Kéztőalagút szindróma, Nyomás

Megosztás

Ha hozzá kíván szólni a témához, először be kell jelentkeznie!