Tudomány, hírek, Semmelweis Egyetem > Kiemelt cikkek > Kecsegtető hormonterápiás lehetőség 2-es típusú diabetesben

2013. május 21. 08:00 Kecsegtető hormonterápiás lehetőség 2-es típusú diabetesben

Korunk egyik legmeghatározóbb krónikus, nem fertőző betegségére jelenthet megoldást a Harvard Stem Cell Institute (HSCI) munkatársai által végzett kutatás eredménye. Feltételezéseik szerint ugyanis nagymértékben lassítható lehet a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) progressziója, sőt akár teljesen gyógyíthatóvá is válhat a betegség.

 

A diabetes mellitus prevalenciája a világon 2,8%-os arányt képvisel, mely kb. 171 millió cukorbetegségben szenvedő egyént takar. Megbízható becslések alapján elmondható, hogy 2030-ra a diabetesesek száma el fogja érni a 366 millió főt. Az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM) az összes esetnek kb. 10%-át teszi ki, a fennmaradó hányad túlnyomó része az idősebb korosztály betegsége, a 2-es típusú diabetes mellitus. Míg az előbbi fiatalabb korban fellépő, autoimmun kóreredettel jellemezhető betegség, mely a pancreas β-sejtjeinek gyors és teljes pusztulásával jár, addig utóbbi sokkal komplexebb metabolikus eltérésekkel jellemezhető diszfunkciók összessége. 1-es típusú cukorbetegségben, β-sejtek hiányában az egyetlen terápiás lehetőség az inzulinkezelés, ezzel szemben a 2-es típusú formában inzulinrezisztencia dominál, ennek következtében relatív inzulinhiány áll fenn, melyet nem szükségszerűen kell inzulinnal kezelni. Jelen kutatás eredményei azonban feltételezik, hogy a 2-es típusú diabetes terápiájába az eddig ismerteken kívül más módon is beavatkozhatunk.

Létezik ugyanis egy inzulinrezisztencia hatására, elsősorban a májban, kisebb mértékben a zsírszövetben termelődő hormon, amely a hasnyálmirigy β-sejtjeit fokozott osztódásra készteti. Douglas Melton és segédje, Peng Yi egereken folytattak kísérleteket, nevezetesen kíváncsiak voltak arra, milyen metabolikus válaszreakciókat mutatnak olyan egerek, amiken mesterségesen inzulinrezisztenciát idéztek elő. A munkálatok és az eredmények értékelése során felfigyeltek az egerek β-sejtjeinek fokozott osztódására, melyből arra következtettek, hogy lennie kell egy olyan szignalizációs útvonalnak, mely inzulinhiány esetén növeli a pancreas inzulintermelő sejtjeinek proliferációs rátáját.

Ezután már kifejezetten a fokozott osztódást kiváltó faktorok után kezdtek kutatni, az inzulinrezisztenciát pedig egy specifikus inzulinreceptor-antagonista fehérje, az S961 intravénás adagolásával váltották ki. Abban az esetben, amikor a kutatók β-sejtek in vitro tenyészetére injektálták a gátlófehérjét, proliferatív jellegű változást nem sikerült megfigyelniük. Emiatt feltételezték, hogy az in vivo működő folyamat hátterében az állhat, hogy egy másik szerv kompenzatorikus betatrophin szekréciót indít meg, mely a vérárammal a hasnyálmirigybe jutva fokozza a β-sejtek osztódását.

Melton és munkatársa DNS-microarray technikával térképezte fel a génexpressziós mintázatot azokban a szövetekben, melyek kulcsszerepet játszanak a diabetes során bekövetkező metabolikus változásokban. Az eredményekből pontosan meg tudták határozni azt a gént, mely a májban, illetve a zsírszövetben fokozott aktivitást mutat az inzulinrezisztencia fennállásának kezdeti szakaszában. A gén egy 198 aminosavból álló fehérjét kódol, mely a β-sejtek osztódására kifejtett hatása következtében a betatrophin nevet kapta.  A kutatás további fázisában, az izolált betatrophin egerekbe történő injektálását követően az állatok mindegyikében a β-sejtek intenzív osztódása indult meg.

„A betatrophin β-sejtekre gyakorolt pontos hatásmechanizmusa természetesen egyelőre még tisztázatlan, de a felfedezés mindenképp megnyitott egy új kaput a diabetes jövőbeli terápiáját illetően”– mondta Douglas Melton. A kutató hozzátette azt is, hogy elképzelhetőnek tartja, a betatrophin-kezeléssel a napi szinten történő inzulinadagolás csökkenthető, sőt, akár teljesen el is hagyható. „Nem kizárt, hogy a jövő cukorbetegeinek hetente, havonta, vagy akár csupán évente egyszer kell betatrophin-terápiában részesülniük”.

Takács Máté

 

 


 

Forrás:

http://diabetes.ufl.edu/2013/04/26/betatrohpin-could-help-manage-diabetes-better-new-study-finds/

http://www.cell.com/abstract/S0092-8674%2813%2900449-2#Summary

Címkék: Diabétesz, Inzulin rezisztencia, Betatrophin

Megosztás

Ha hozzá kíván szólni a témához, először be kell jelentkeznie!