Tudomány, hírek, Semmelweis Egyetem > Rövid hírek > Mérhető a művészet értékelése

2013. június 10. 12:00 Mérhető a művészet értékelése

Mitől függ, hogy tetszik-e egy bizonyos műalkotás: velünkszületett ízlésünktől vagy attól, amit tanultunk? Az ausztrál és norvég szakértőkből álló kutatócsoport szerint mindkettőtől.

A szakértők évek óta vitatják a művészeti alkotások élvezetének kutatását, és azt, hogy mit kellene figyelembe venni ezzel kapcsolatban. Az idegtudósok úgy vélik, hogy az agyban lezajló biológiai folyamatok döntik el, hogy tetszik-e egy adott műalkotás, vagy sem. A történészek és filozófusok szerint viszont ez túlságosan szűklátókörű megközelítés, mert a műalkotások értékelését a művész szándékainak, a műalkotás létrejöttének időpontjának és más külső tényezőknek az ismerete is befolyásolja.

A legújabb kutatás olyan új modellt dolgozott ki, amely a történelmi és a pszichológiai megközelítést ötvözi. „Úgy véljük, hogy mindkét hagyomány egyformán fontos, ugyanakkor hiányos. Azt akarjuk bizonyítani, hogy kiegészítik egymást” – magyarázta a Bergeni Egyetem pszichológus professzora, Rolf Reber. A szakértő Nicolas Bullot, az ausztrál Macquarie Egyetem pszichológusával együtt egy olyan modellt fejlesztett ki, amely segít megérteni a művészet értékelését. Eredményeik részletesen aBehavioral and Brain Sciences szaklapban olvashatók.

„Az idegtudósok gyakran az agyi aktivitás mérésével próbálják megállapítani, mennyire tetszik valakinek egy műalkotás, miközben nem veszik figyelembe, mennyire érti az illető a művet. Ez nem elegendő, mivel a műalkotás megértése is befolyásolja az értékelést” – mondta Reber. „Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a nehezen értelmezhető, de értelmezhető festmények jelentőségteljesebbek, mint azok, amelyekre ránézünk, és azonnal megértjük. Ezzel a hatással dolgozott többek között Eugène Delacroix is a háború bemutatásával kapcsolatban. Amikor nehezebb megérteni az üzenetet, egyszer csak megtapasztaljuk a rácsodálkozást, amikor végül megértjük a művet, és ez tetszik az agynak."

A kutatók szerint az agyi aktivitás mérésével, a tesztalanyok gondolatainak és reakcióinak elemzésével, valamint művészeti ismereteik figyelembe vételével újszerű és izgalmas bepillantást nyerhetünk abba, hogyan zajlik a kiváló műalkotások értékelése. A modell Reber szerint a vizuális művészetekben, a zenében, a színházban és az irodalomban is alkalmazható.

(Medipress)

Címkék: Agy, Művészet

Megosztás

Ha hozzá kíván szólni a témához, először be kell jelentkeznie!